Vége a szélmalomharcnak: jót tesz a szélenergia-projekteknek az egyszerűbb engedélyeztetés

Tavaly rekordszámú szélerőmű épült Európában, de ez még mindig kevés ahhoz, ami az Unió zöld fordulatához kellene. Az Euronews riportere, Andrea Bolitho azt vizsgálta, hogy ennek ellenére tartható-e ez a célkitűzés, és ha igen, hogyan. A szakemberekkel, a Belgium északi részén működő ZF Wind Power vezetőjével, a dán Vestas cégcsoport alelnökével és az ágazat európai testületének, a WindEurope ügyvezetőjével beszélgetett.

Felix Henseler (ZF Wind Power) szerint az uniós terv merész, de nem lehetetlen. Annak kicsi az esélye, hogy megduplázzák a szélerőművek telepítésének eddigi ütemét, de úgy látja, hogy még sok kiaknázatlan lehetőség van a piacon. Fontos eredménynek tartja, hogy az EU tagországai egységes stratégiában állapodtak meg, és ennek megvalósítása rekordsebességgel halad, ami jó jelnek tekinthető.

Morten Dyrholm (Vestas) szerint Európában a bürokrácia gátolja a szélenergia kiaknázását. Ha ezen nem tudnak segíteni, akkor kifuthatnak az időből, mert most hét, de akár tíz év is lehet egy-egy ilyen projekt végig vitele.

Az európai villamosenergia-fogyasztás 19%-át szolgáltatja a szélenergia, ami elegendő lenne akár Portugália teljes villamosenergia-felhasználásának fedezésére. Az EU célja, hogy 2030-ra ez a részarány 30% legyen.

Giles Dickson (WindEurope) szerint sorsdöntő, hogy egyre könnyebb engedélyekhez jutni. Eddig tele volt a folyamat jogi és bürokratikus akadályokkal, de az EU újra szabályozta ezt. Németországban és Spanyolországban például tavaly 70%-kal több engedélyt adtak ki szárazföldi szélerőművekre, mint az előző évben. Ez nagyon fontos, mivel az európai gyártók versenyben állnak a kínai cégekkel, amelyek olcsóbban dolgoznak és előnyösebb finanszírozási feltételeket kínálnak, valamint bőségesen rendelkeznek nyersanyagokkal. Európában a szélerőművek ritkaföldfém-ellátása főként Kínából származik, bár vannak kísérletek ennek diverzifikálására több-kevesebb sikerrel.

A fentieket összegezve a szakemberek szerint kemény munka szükséges ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az uniós célokat, de a szabályozás változtatásával és a kihasználatlan kapacitások bevonásával legalábbis elérhető távolságba kerülhet a cél.

Magyarországon jelenleg 330 MW összkapacitású szélerőmű üzemel, melyeket 2000-2011 közötti időszakban telepítettek és kapcsoltak a hálózatra. 2016-ban a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelettel módosult a szélerőművek építésére vonatkozó szabályozás, melynek értelmében a beépítésre szánt területektől minimum 12 km-es védőtávolságot kellett tartani. Ez a szabály gyakorlatilag lehetetlenné tette új szélerőművek telepítését egészen a 650/2023. (XII. 28.) Korm. rendeletig, ami a korábbi 12 km-es távolságot 700 méterre csökkentette.

2030-ig a meglévő, hálózatra termelő szélerőművi kapacitás további 670 MW-al történő kiegészítését engedélyezi a kormány, amivel a jelenlegi kapacitás megháromszorozódik és elérhetjük az 1 GW-os kapacitást. A szabályozás módosításával megnyílt a lehetőség arra is, hogy saját célra termelő, visszwattos szélerőművet is telepíteni lehessen különböző nagy fogyasztók esetében. Cégünk foglalkozik a szélenergia kapacitások kihasználásával is.

Amennyiben érdekli a szélenergia hasznosítása, keressen minket bizalommal a b2b@8genergy.hu e-mail címen. Szívesen segítünk a jelenlegi fogyasztási adatok, és a telepítési körülmények alapján modellezni a lehetséges szélturbina telepítésével elérhető megtakarításokat.

forrás:
https://hu.euronews.com/business/2024/02/06/szelenergia-szeleromu-europai-unio-kina-belgium-dania-burokracia
https://hvg.hu/gazdasag/20240320_szelenergia-szeleromuvek-halozati-csatlakozas-aramtermeles-kozzeteteli-eljaras-mavir-mekh-energiapolitika
https://index.hu/belfold/2023/12/29/szleromu-uj-szabalyok-lantos-csaba-zold-energia/