ÜHG kibocsátás csökkenés az EU-ban
2023-ban 8,3%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkenést teljesített az Európai Unió, melyet a 2024.10.30-án kiadott EU klímajelentésben tettek közzé.
2023-ban 8,3%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkenést teljesített az Európai Unió, melyet a 2024.10.30-án kiadott EU klímajelentésben tettek közzé. A csökkenés legfőképpen a megújuló energiaforrások széleskörű elterjedésének köszönhető Európában, melyet alátámaszt az is, hogy a legtöbb energiát már megújulóenergiát termelő berendezések biztosították az EU-ban.
Az ÜHG kibocsátás csökkentése kulcsfontosságú az EU számára első sorban azért, mert ez hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez, másod sorban pedig az alább felsorolt szempontok miatt is lényeges, hogy például a 2030-ra kitűzött EU-s cél: az 55%-os ÜHG kibocsátás csökkenés megvalósuljon, amely célértéket a Fit for 55-ban, az EU zöld átállási tervben rögzítettek. A fit for 55 lényege, hogy az Európai Unió előírná a tagállamai számára, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentsék a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat az 1990-es referenciaértékhez képest, és ennek érdekében 2030-ig az EU jogszabályait összhangba hoznák.
- Környezetvédelem: az üvegházhatású gázok csökkentése segít megakadályozni a globális felmelegedést, csökkenti a klímaváltozás negatív hatásait, mint például az extrém időjárási jelenségeket, vagy akár a tengerszint, ezáltal a folyók vízszintjének emelkedését.
- Egészségügyi előnyök: a levegőszennyezés csökkentése, amely gyakran a fosszilis tüzelőanyagok égetésével jár, javíthatja a lakosság egészségét. Kevesebb légzőszervi betegség, szív- és érrendszeri probléma lesz tapasztalható.
- Gazdasági előnyök: A zöld gazdaságra való átállás új munkahelyeket teremthet a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a fenntartható technológiák területén. Ez hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a versenyképesség növeléséhez is a későbbiekben.
- Energiafüggetlenség: Az EU célja, hogy csökkentse a fosszilis energiahordozókra való támaszkodást, ami növeli az energiafüggetlenséget. A megújuló energiaforrások fejlesztése csökkentheti az importált energia mennyiségét.
- Társadalmi igazságosság: A klímaváltozás hatásai nem egyenlően oszlanak meg, és a legnagyobb terhet a legsebezhetőbb közösségek viselik. A célzott intézkedések segíthetnek a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében és a közösségek ellenállóbbá tételében.
A 2024-es Klímaakciós Haladás Jelentés szerint az EU ÜHG kibocsátása már 37 százalékkal alacsonyabb az 1990-es szinthez képest, mely információt tovább erősítette az Európai Bizottság szóvivője a nem régiben tartott sajtótájékoztatón, ahol hangsúlyozta, hogy az EU jó úton halad a 2030-as cél (ÜHG gázkibocsátás legalább 55 százalékos csökkentése) elérésben, amennyiben ez a csökkenési lendület fennmarad.
A megújuló energia az EU villamosenergia-termelésének 44,7 százalékát tette ki, szemben a fosszilis energiaforrások 32,5 és az atomenergia 22,8 százalékával. Emellett az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési rendszerek térnyerése és a szénelnyelők – olyan természetes vagy mesterséges területek, amelyek elnyelik a szén-dioxidot – is hozzájárultak a csökkenéshez. A kibocsátás visszaesésében az ipari termelés csökkenése is szerepet játszott: az iparági kibocsátások 6 százalékkal estek vissza, bár ez részben a hatékonyság javulásának is köszönhető. Az ipari termelés ugyan 2 százalékkal alacsonyabb volt 2022-höz képest, de továbbra is meghaladta a 2019-es és 2021-es szinteket.
Szeretne Ön is hozzájárulni az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez, vagy vállalata felmérné a megújuló energiaforrás alkalmazási lehetőségét, esetleg kíváncsi a potenciális energetikai fejlesztésekre? Keressen minket bizalommal a b2b@8genergy.hu e-mail címen, szakértő kollégáink állnak szíves rendelkezésére!
További hírek
Kibervédelem a megújuló energia rendszerekben – új kihívások és a 8G Energy szakmai válaszai
A megújuló energiaforrások térnyerésével és az energiatárolók szerepének növekedésével a villamosenergia-rendszerek új típusú kihívásokkal néznek szembe – ezek közül az egyik legkritikusabb a kiberbiztonság.
Jedlik Ányos Energetikai Programot indít az Energiaügyi Minisztérium
Lantos Csaba energiaügyi miniszter 2025. márciusában bejelentette a Jedlik Ányos Energetikai Programot, amelyen belül összesen 440 milliárd forint keretösszegben, 10 területet érintő pályázatot tervez kiírni vállalati fejlesztésekre...
Megfizethető Energiáról szóló Akcióterv – Európai Bizottság közleménye
2025. február 26-án az Európai Bizottság bejelentette a Megfizethető Energiáról szóló Akciótervét, amely nyolc fő intézkedési terület mentén csökkentené az energiaköltségeket, gyorsítaná a megújulók terjedését, és erősítené az ellátásbiztonságot.
„A megújulóenergia-termelés jövőjéről szélesebb perspektívában gondolkodjunk”
A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ), melynek elnökhelyettese Fehér Róbert, a 8G Energy Zrt. vezérigazgatója, legutóbbi közleménye, valamint a szervezet honlapján elérhető célkitűzések szerint fontos...
Módosította a kormány a KÁT rendszerek árazását
Felfüggesztésre került a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) inflációkövető árazása, mely a 2025.01.31-én éjjel megjelent kormányrendeletben (7/2025. (I. 31.)), valamint az Energiaügyi Minisztérium közleményében került megfogalmazásra.